Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

A kannabisz megmentheti a földet

Dunahemp - 2021. 03. 19. 18:38:16
A kannabisz megmentheti a földet
Az ipari kender megoldást jelenthet olyan problémákra mint a szén-dioxid kibocsátás, műanyag hulladék felhalmozódás, talaj és vízszennyezés.

A klímaváltozás kérdése a '90-es évek óta téma és a tudósok próbálták felhívni a vezetők figyelmét annak fontosságára. Az ezredforduló után még mindig csak egy vitatéma volt és a döntéshozók azon kívül, hogy meghallgatták a szakembereket, nem történt semmi, pedig a bizonyítékok sorra gyűltek. Mára eljutottunk odáig, hogy a visszafordíthatatlannak látszó problémákra igyekeznek vezetőink valamilyen globális megoldást találni, de sajnos az tapasztalható, hogy számos helyen az átlag ember nem veszi komolyan ezeket a gondokat és ez lassítja a folyamatokat.

Nemrégiben az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testülete (IPCC) a bolygóra gyakorolt hatások ​​pusztító következményére figyelmeztetett, melyek egy generáción belül érezhetőek lesznek - súlyosbodó élelmiszerhiány, tűzvészek, aszályok, áradások és globális válság, amelyekre nincs dokumentált történelmi precedens - hacsak nem teszünk döntő lépéseket az ügy érdekében.

Agrárszektor és a klímaváltozás

Míg az éghajlatváltozással kapcsolatos diskurzusok nagy része a fosszilis tüzelőanyagok szerepére összpontosított az energia- és a közlekedési ágazatban, az ipari mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés szintén jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez. A gyenge talajgazdálkodás és a vegyszeres műtrágyák túlzott használata mind a szén-dioxid, mind a dinitrogén-oxid üvegházhatású gázok kibocsátását növelik. Az állatállomány, különösen az emésztési folyamat révén a szarvasmarha, metánt termel, amely valójában erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.

A Környezetvédelmi Ügynökség szerint a gazdálkodási gyakorlat az Egyesült Államok teljes üvegházhatású gáz-kibocsátásának csaknem 10% -át teszi ki.

Ez az adat lényegesen alacsonyabb, mint az ENSZ IPCC 2019-es jelentése, amely szerint az ember által okozott üvegházhatású gáz-kibocsátások egyharmada a mezőgazdaságból és a globális élelmiszer-előállítási rendszerből származik. A mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése ezért központi szerepet játszik az éghajlati válság kezelésében, és ez nagy hatással lehet az élelmiszerek termesztésére, elosztására és fogyasztására.

A kender segít nekünk leküzdeni ezeket a problémákat

A kannabisznak több olyan tulajdonsága is van, melyek kulcsszerepet játszanak a környezetvédelem szempontjából. Mielőtt sorra vennék ezeket térjünk ki a karbonsemlegesség fogalmára, és hogy miért vezető téma manapság.

Azt már tudjuk, hogy a szén-dioxid-kibocsátás járul hozzá a legnagyobb mértékben az éghajlatváltozáshoz, amely már az egész világon kihat az időjárási szokásokra, az állatok vándorlására és az élelmiszer-ellátás változására. Viszont a szén-dioxid kibocsátást nem tudjuk megszüntetni teljesen. Ennek technológiai okai vannak, mivel egyes kémiai folyamatok szén-dioxidot szabadítanak fel, illetve biológiai okai, hiszen mi is ezt a gázt lélegezzük ki.

Karbonsemlegesnek mondunk valamit, aminek a létrehozásával járó szén-dioxid mennyiséget előállítás közben más folyamatokkal kivontuk a természetből. Például egy gyár is lehet karbonsemleges, ha akkora területű erdőt tart fenn, aminek éves szén-dioxid felvétele egyenlő a gyár éves kibocsájtásával.

Az EU 2050-re klímasemlegessé szeretne válni az "Európai zöld megállapodás" keretében. Ezt a politikai vállalást az európai klímarendeletettel (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1588581905912&uri=CELEX:52020PC0080) javasolja jogilag kötelezővé tenni.

Na itt jön képbe a kannabisz!

A kender képes megkötni a szenet

Bizonyos értelemben a kender növények olyanok, mint a szén-dioxid tároló eszközök, becslések szerint a termesztett kender minden tonnája 1,63 tonna szén-dioxidot vesz fel. A kannabisz egyedülálló ebből a szempontból, mivel négy hónapos termesztési ideje alatt kb. 12,8 tonna szén-dioxidot köt meg hektáronként, míg egy hektár átlagos európai lombos erdő nagyjából 3-4 tonnát képes egy év alatt megkötni. Ehhez párosul az a tulajdonság, hogy a kender az összes szenet képes visszatartani rostjaiban és csak oxigént enged vissza a légkörbe.

Ezen tulajdonságait felhasználva az építőiparban is helye van "fenntartható építőanyagként", ugyanis a kenderszárat mésszel keverve egy növényi alapú betont hozhatunk létre, amely megakadályozza a szén visszavezetését a környezetbe. Ezt az "elzárást" nevezzük szénmegkötésnek.

Az építőanyagok és rendszerek fejlődésének nemzetközi konferenciáján 2017-ben mutatták be a kutatók eredményeiket, miszerint a kenderbeton 307,26 kilogramm szén-dioxidot tárol sikeresen köbméterenként. Ennek a technológiának köszönhetően az építőipar is elindulhat a karbonsemlegesség útján, mivel maga a kenderbeton karbon- vagy szén-dioxid-negatív.

Bioüzemanyag kannabiszból

Tudjuk, hogy a károsanyag kibocsátás jelentős részét a fosszilis üzemanyagokkal működő közlekedési eszközök teszik ki. Azonban azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy ebből a legnagyobb rész a korszerűtlen hajómotorok és a légi közlekedés számlájára írható fel, a rossz minőségű üzemanyagok használata miatt. Erre a problémára jelenthetnek megoldást a bioüzemanyagok.

A kender, mint más növények, feldolgozható bioüzemanyagok előállításához. A bioüzemanyagok növényekből kinyert olajok. A kannabisz esetében a kendermagok által előállított olajat üzemanyaggá lehet átalakítani az úgynevezett transzészterezés útján, amelyben az olajat katalizátor segítségével éghető alkohollal keverik össze.

Bár minden bioüzemanyag jobb a környezet számára, mint a fosszilis tüzelőanyagok, a kender bioüzemanyag különösen vonzó lehetőség. A bioüzemanyagok használatának előnye, hogy a növényi eredetű energiaforrásokat folyamatosan termeszthetik a helyi területeken. A kender egy erőteljesen növekvő növény, amely még terméketlen talajban is boldogulhat, ami kiváló választást jelent más biodízel növényekkel szemben.

A kender tisztítja a földet

A kannabisznak egy másik különleges képességét a tudomány bio- vagy fitoremediációnak nevezi. A remediálás kifejezés a terület megjavítását, meggyógyítását, rendbehozatalát jelenti. A kender olyan, mint egy szivacs ha a környezetben található káros anyagokról van szó. A kannabisznövény a környezeti toxinokat, mint a felesleges ásványi lerakódásokat, gyökerein keresztül felszívja, és a potenciális toxinokat megköti rostos szárában és leveleiben.

A „fitoremediáció” kifejezést Ilya Raskin tudós találta ki, annak a csapatnak a tagja, amely az 1990-es években tesztelte a kender képességét a nehézfémek talajból történő felhalmozására a szennyezett mezőkön Csernobil közelében. Egy másik csapattag, Vjacseszlav Duškov szerint a kísérlet sikeres volt. "Az általunk tesztelt szennyező anyagok esetében a kender nagyon jó fitoremediációs tulajdonságokkal rendelkezett" - mondja Duškov.

2001-ben egy német kutatócsoport megerősítette a csernobili eredményeket, kimutatva, hogy a kender képes volt ólmot, kadmiumot és nikkelt kinyerni egy szennyvíziszappal szennyezett földterületről. 2011-ben az olaszországi Pugliában több száz gazda elkezdte kipróbálni az elméletet, hosszú távon kendert ültetve egy hatalmas acélgyár által katasztrofálisan szennyezett mezők megtisztítására. (Úgy tűnik, hogy még nincsenek meggyőző adatok arról, mennyire működik az olasz bioremediációs projekt, de a gazdálkodók engedélyt kaptak arra, hogy ipari célra értékesítsék a betakarított kenderrostot.)

A Colorado Állami Egyetem egy nemrégiben készült projektjében kendert alkalmaztak a szelén felhalmozódásának elnyelésére kísérleti körülmények között. Míg az olyan elemek, mint a szelén, természetesen megtalálhatók a talajban, a mezőgazdasági lefolyás túlzott mennyiségű ásványi anyagot rak le a környező tájra. A szennyeződés károsíthatja a vízi életet, ha kioldódik a vízi utakba, és károsíthatja azokat a növényeket és állatokat, amelyek kevésbé toleránsak a szennyező anyaggal szemben.

Emellett a kender gyökérszerkezete gátolja a talaj erózióját és javítja vízháztartását, így komoly szerepet játszhat tönkretett területeink rendbehozatalában.

Kender alapú műanyag

A napjainkban használt műanyagok gyártása szintén károsanyag kibocsátással jár, de az elenyésző a földön felhalmozódott műanyag szemét mennyiségéhez képest. A National Geographic szerint évente mintegy 8 millió tonna műanyag szemét kerül az óceánokban, az Egyesült Nemzetek (UN) becslése szerint pedig, 2050-re óceánjainkban több lesz a műanyag, mint a hal, ha nem szabunk gátat a gyártásuknak és nem kezdjük el azonnal vizeink megtisztítását.

A legnagyobb probléma a műanyagokkal kapcsolatban, hogy közel 40 százalékukat csomagolóanyagként gyártjuk, melyet pár óránál tovább nem használunk. Ezzel szemben a hagyományos műanyagok lebomlásának ideje mennyi? 500 év? Vagy 1000? "Senki sem mérte meg, mennyi időbe telik" - mondja Ramani Narayan, a Michigan State University kémiai és biokémiai mérnök professzora. Ismeretes, hogy a hagyományos kőolaj alapú műanyagok soha nem tűnnek el, maximum olyan kis darabokra bomlanak, hogy szabad szemmel nem látjuk.

A műanyag szennyezi az óceánt, káros vegyi anyagokat mos ki ételeinkbe, és észszerű időn belül nem hajlandó lebomlani. A közelmúltban olyan nagyvállalatok, mint a Starbucks, nemrég bejelentették kötelezettségvállalásaikat a műanyagok használatának csökkentésére. Számos város felhagyott műanyag zacskókkal az élelmiszerboltokban, míg mások megtiltották a műanyag szívószálak használatát. Sőt, ha nem lenne a jelenlegi pandémiás helyzet, 2021. január 1-től betiltotta volna az EU az egyszer használatos csomagolóanyagokat.

Bár szép gondolat, hogy minden műanyagot lecserélhetnénk, annyira részévé vált mindennapjainknak, hogy inkább széles körű alternatívákra van szükségünk. Jelenleg sok komposztálható műanyag készül kukoricából vagy más botanikai anyagokból. Ezek felhasználásával tartós használatú műanyag eszközök gyártása lehet a megoldás, ehhez azonban minden gazdasági szereplő közötti együttműködésre lenne szükség. Például olyan egységes ételhordó edények használatára, amit minden vendéglátó helység visszavesz és tisztát ad cserébe, a begyűjtésük pedig központilag lenne megoldott, ahol takarítják vagy újrahasznosítják azokat.

A kender ezen a területen is egy remek alternatívát kínál. A kannabisz ugyanis a légkörből kivont szén-dioxidot nagy koncentrációjú cellulóz előállításához használja fel, amely bio műanyag előállításához szükséges természetes polimer.

A kender biomassza 60-75% cellulózt tartalmaz, ami különösen jó jelölt a biológiailag lebomló műanyagok számára. Összehasonlításképpen: a kukorica valamivel több mint 50%-t ért el. Az eredmény egy erős és tartós műanyag, amely természetes vegyületekké, például szén-dioxiddá és vízzé bomolhat, anélkül, hogy visszamosódnak a káros vegyi anyagok a környezetbe.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a "biológiailag lebomló műanyag" kifejezését manapság több vállalat kihasználja és vásárlóit félretájékoztatja a profit érdekében. Ezek a műanyagok sem bomlanak le a kukába dobva, majd a szeméttelepre kerülve. Ipari komposztáló egységekben lehet őket újrahasznosítani. Ott viszont teljes mértékben, környezetkímélően teszik ezt, akár hőenergiát is előállítva a folyamat közben. Egy felelős társadalomban, ahol a szelektív hulladékgyűjtés természetes része a mindennapoknak, egy fenntartható körforgás hozható létre a műanyag szemét terén.

Azonban ettől még sajnos messze állunk, így az egyének felelőssége a környezettudatos vásárlás, és hogy minél inkább kerüljék a műanyag csomagolású termékeket.

Kannabisz mint rostnövény

A kendert évezredek óta használják textíliák és papírok készítésére és mégis, a kannabisz-tiltás még 1937-ben megszakította a virágzó és fenntartható kenderipart. A kannabisznövények kevesebb vizet igényelnek, mint a gyapot vagy a fa, amelyek manapság a két leggyakoribb természetes rostforrás.

Továbbá, a kender növények alacsony koncentrációjú lignint tartalmaznak, összehasonlítva a fával. A lignin a növények természetes rostja, amely kemény, stabil szerkezetet biztosít. Ez a lignin koncentráció fontos az olyan termékek előállításához, mint a papír. Alacsonyabb lignin-koncentráció esetén a kender szintetikus vegyi anyagokat igényel, hogy papírokká és kartonpá dolgozza fel, mint a fa. Ezáltal a kenderpép feldolgozása környezetbarátabbá válik.

A textiliparban és komoly érdeklődés övezi a kendert, hiszen az 1800-as évekig a textil áruk 80%-a kenderből készült.

Mindemellett a kenderrostból készült szövet természetes gyantával ötvözve egy olyan biokompozitot alkot, mellyel az autóipar széles körben kiválthatja az elterjedt szénszál-műgyanta kompozitokat.

Megoldás

Az ipari kender egy sokoldalú növény, amely jelentős gazdasági és környezeti előnyökkel járhat. Az ipari kender valorizációja azonban jelentős innovációktól, beruházásoktól és nagy értékű technológiai fejlesztéstől függ. A teljes növény hasznosítására épülő ipar lehet a kulcsa a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság elérésének. Továbbá erős közösségi ismeretekre és oktatásra van szükség az ipari kenderhez kapcsolódó megbélyegzés leküzdéséhez, hogy a kannabiszt ne a marihuánával azonosítsák. Ehhez kritikus kutatási, oktatási és közösségi ismeretterjesztő platformok mielőbbi létrehozására lenne szükség.

De a felsoroltakból látszik, hogy a kenderre épülő gazdaságnak milyen előnyei lehetnek. Ezt egy egyszerű példával le lehet vezetni:
-Vegyünk egy 5 hektár szennyvíziszappal súlytotta területet.
-Vessük be ipari kenderrel, amely remekül viseli a szélsőséges körülményeket.
-A növény miközben folyamatosan szívja ki a talajból a mérgező anyagokat, tavasztól őszig nagyjából 50 hektár erdőnek megfelelő mennyiségű szén-dioxidot köt meg a levegőből.
-Ősz végén learatva a növény rostos részét az építőipar felhasználhatja, a kendermagból pedig bio üzemanyag készülhet.
Ezt a folyamatot egészen addig lehet végezni, amíg a talaj teljesen meg nem tisztul. A tiszta talajba vetett kendert már az élelmiszer és a gyógyszeripar is felhasználhatja.

Jól látszik tehát, hogy miért érdemes a kendert felhasználó ipart is fejleszteni és nem csak a gyógyászati használhatóságát szem előtt tartani a növénynek.

Az ügy sürgőssége aligha lehetne egyértelműbb, bolygónk sorsáért versenyt futunk az idővel.

Vissza a főoldalra